BA mélységből kiáltok hozzád, Uram!  Uram, halld meg szavamat, füled legyen figyelmes könyörgő szavamra! Ha a bűnöket számon tartod, Uram, Uram, ki marad meg akkor? De nálad van a bocsánat, ezért félnek téged. Várom az Urat, várja a lelkem, és bízom ígéretében. Lelkem várja az Urat, jobban, mint az őrök a reggelt, mint az őrök a reggelt. Bízzál, Izráel, az Úrban, mert az Úrnál van a kegyelem, és gazdag ő, meg tud váltani. Meg is váltja Izráelt minden bűnéből. 
Zsoltárok 130

Uram!

Taníts minket jól várni! Megvallom, húsvét volt, de olyan nehéz úgy átélni a világ megváltását, hogy ebből az aktuális bajunkból még nincs feloldás. Nem teljes az öröm, pedig Krisztus áldozata teljes és tökéletes. Mi a távolmaradás böjtjében maradtunk, elmaradt az örömünnep, pedig volt feltámadás.

Várjuk az ölelést. Várjuk a családot, a közösséget, a tömeget. Szívesen látnánk újra egymást, nem csak a kedveseket. Ülnénk a gyülekezeti társ mellett, már bármelyik mellett is, csak ülhessünk. Várjuk, hogy birtokba vegyük és megünnepeljük az új gyülekezeti központot. Várjuk, hogy belakjuk, otthonossá váljunk benne, lessük, hogy mit tehetünk hozzá...

Várjuk, de közben ez a várakozás is könnyen terem bálványt. Nem a vakcina, nem az új istentisztelet, nem a tömegben félelem nélküli hömpölygés vált meg minket. Azt már megtetted. Segíts arányban látni e kettőt! Segíts, hogy a mostani gyógymódvárásunk csak még inkább eddzen minket arra, ahogyan Rád várunk! A mostani fél-életünk csak méginkább emlékeztessen a bűneink miatti töredezettségünkre. A családi távolság emlékeztessen a Tőled való elvettetésre.

Add, hogy jobban várjunk Téged, mint a járvány végét! 

 Bella Violetta