1. Előkészület: keressünk egy csendesebb helyet otthon vagy ahol éppen vagyunk, ahol egy kicsit egyedül lehetünk és nem zavar semmi. Készítsük elő a Bibliánkat, énekeskönyvünket, érdemes egy jegyzetfüzetet is magunknál tartani, lejegyzetelni, ha valami fontosat megértünk.
2. Imádság
Atyám! Már három adventi gyertya ég. Segíts nem elveszteni a lényeget most, segíts, hogy ne szívjon magába az ünnepre készülés emberi örvénye. Jézust szeretném keresni és megtalálni az előttem lévő napok történéseiben, az ő hangját meghallani az igében.
Atyám! Segíts ellenállni a siettetésnek, akár rajtam kívülről jön, akár belőlem. Segíts nemet mondani a túl sokra és segíts, hogy meg tudjak maradni az elégnél.
Atyám! Add, hogy meglássam azokat az embereket, akikkel miattad találkozom, segíts megállni és ottmaradni mellettük. Így köszönöm azokat, akik engem látnak meg és megállnak mellettem, azért, mert felismerik a találkozás fontosságát.
Atyám! Adj elég hitet, reménységet és szeretetet ehhez a héthez is!
Ámen.
3. Ének (ha van kedvünk és lehetőségünk énekeljük, de imádkozva olvasni is lehet csendben): 381 (Új énekeskönyv)
4. Igeolvasás: A bibliaolvasó kalauz által erre a hétre adott zsoltár - Zsoltárok 126. Érdemes saját Bibliából olvasni, de ide is kiírjuk az adott részt az új fordítás szerint.
1 Zarándokének. Mikor jóra fordította Sion sorsát az Úr, olyanok voltunk, mint az álmodók.
2 Akkor megtelt a szánk nevetéssel, és örömkiáltás volt nyelvünkön. Ezt mondták akkor a népek: Hatalmas dolgot tett ezekkel az Úr!
3 Hatalmas dolgot tett velünk az Úr, ezért örvendezünk.
4 Fordítsd jóra sorsunkat, Uram, a délvidéki kiszáradt patakmedrekhez hasonlóan!
5 Akik könnyezve vetettek, ujjongva fognak majd aratni.
6 Aki sírva indul, mikor vetőmagját viszi, ujjongva érkezik, mikor kévéit hozza.
Olvasd el a zsoltárt, figyelmesen, adj időt az értelmezésnek és annak is, hogy a mögötte lévő érzéseket is felfedezd
Olvasd el újra az 1. verset
Gondolj egy olyan eseményre, történésre az életedben, ami mögött tudod, hogy ott volt az Isten és örömet adott. A zsoltár írója egész népének ilyen eseményeire utal.
Milyen volt megélni a jót? Milyennek ismerted meg Istent? Mit mutatott meg magából akkor?
Olvasd el újra a 2. verset
Amikor nagy jót kapunk Istentől, ez történik, megtelik a szívünk, a szánk nevetéssel és örömmel. Mások számára is jel, bizonyság. Visszagondolva az ilyen örömeidre, amiket Isten mellett éltél meg, ezek mostani élethelyzetedben mit adnak?
Olvasd el a 3. verset
Mintha egy régi történés még most is örömet adna? Tudsz így örülni te is régen volt boldogságnak? Mikor és hogyan hathatnak régi történések az emberre később is? Szoktál visszaemlékezni tudatosan, akár imádságban régi örömökre, istentapasztalásokra?
Olvasd el a 4. verset
A jelen nehézségeire fordul a zsoltár. Mint a kiszáradt patakmeder, amit feltölt a kiadós eső.
Neked milyen nehézségeid, gondjaid vannak, amik mellé odaengeded Istent? Hol van szükség fordulatra, a beavatkozására?
Jelent valamit a jelen nehézségeire való ránézésben, hogy előtte végiggondolod a múlt örömteli eseményeit?
Olvasd el az 5. és 6. verseket
Reménység és ígéret szólal meg. Emlékezés és hálaadás volt először, aztán a jelen helyzet bizalommal való feltárása, végül a reményteli bizonyság - Isten közelsége és a múlt, a jelen, a jövő.
Hogy állsz a reménnyel? Megvan benned ez a bizonyság? Ha igen, miért? Ha nincs, miért?
Olvasd el mégegyszer a zsoltárt, csendesedj el mellette, akár imádságban, szabadon mondd ki Istennek, amit a zsoltár előhoz benned.
5. Imádság
Állj meg a múltad örömteli fordulatainál imádságban. Istennel együtt nézz vissza rájuk.
Tárd fel őszintén a jelen aggodalmait, nehézségeit és kérd Isten beavatkozását és segítségét.
Kérj Istentől reménységet, imádkozz így a jövődért.
Imádkozz a hetedért.
6. Miatyánk.