Sokorói-dombság Reformátusai

A pánikon innen, a semmiségen túl

2020. március 15. 17:55 - Bella Péter

Az erő, a szeret és a józanság lelkével a válság idején

img_20200315_105121.jpg
Pánikon innen, semmiségen túl...

Testvérek, a mai vasárnapon nem kerülhetjük ki azt, amiben vagyunk, nem tehetjük, hogy hallgassunk róla. Egy világjárvány közepén, ami, akár elkapjuk, akár nem, nem csak hatással lesz az életünkre, de már hatással is van.
Timóteus Pál apostol legfontosabb tanítványa és talán a hozzá legközelebb álló munkatársa. Ez a levél egy válság idején írt személyes hangú levél: Pál apostol már a vértanúhalálra készül, magához hívja még egyszer Timóteust, látni akarja, át akarja adni az örökségét. Timóteus számára jön egy olyan helyzet, ami addig még nem volt. Eddig mindig ott volt Pál, de eljön az idő, amikor nem lesz és fel kell nőnie a feladathoz – hogy ő lesz olyan mások számára, mint neki volt az apostol. Mit tegyen ebben a krízishelyzetben? Legyintsen, hogy nem olyan nagy dolog? Nem, igenis más lesz sok minden, erre be kell rendezkedni. Pánikoljon? Nem, az sem megoldás, csak ront a saját helyzetén, ráadásul az evangélium szolgálatának sem tesz jót. Valahol a kettő között van az út: A Szentlélek vezetésével, erőben, szeretetben és józanságban.
Üzenet ez nekünk, nem véletlenül választottam ezt az igét a mai vasárnapra (a járvány óta nagyon sokan osztják meg). Meg kell találni keresztény emberként a helyünket, a dolgunkat ebben a válságidőszakban, a járvány idején és még tovább, amikor már nem tombolnak a vírusok, csak a következményei a társadalomban, a gazdaságban, az is nehéz lesz. Hallgassunk hát Isten igéjére, mit üzen pánikon innen, a semmiségen túl.

img_20200315_105327.jpgNem a gyávaság lelkét kaptátok

Testvérek, kezdjük azzal, hogy természetes, ha van bennünk félelem, ijedtség. Egy olyan helyzetet élünk át most, ami még nem volt. Természetesen veszélyes járványok voltak, de az, hogy az egész élő-egyenes adásban menjen, hogy az emberiség egyből reagáljon, ilyen még nem volt. Az is új, hogy ennyien vagyunk ezen a földön és ennyire összekapcsolódva a technológiai fejlettség miatt. Nem tudunk mindent, nem voltunk még ilyen helyzetben, másféle életmódra kell átállni, veszélyben lehet a saját és szeretteink élete – persze, hogy megjelenik a félelem.
A bibliánkban Pál ezt írja Timóteusnak: nem a félelem lelkét kaptad. Timóteust ismeri Pál, nem véletlenül írhatja. Viszont bibliánk fordítását nem érzem elég pontosnak. Az itt álló szó inkább félénkséget, sőt gyávaságot jelent. Hogy mi a különbség? Más az, hogy túlettem magamat a vasárnapi ebédnél és más a falánkság. Az egyik egy reakció, ami persze rossz is lehet. De a gyávaság egy beállítódás, egy állandósult mintázat, ami alapján cselekszünk vagy döntünk.
Pál azt üzeni a krízis idején a hívőknek: nem a gyávaság lelkét kaptátok. Nem lehet, hogy félénken, félelemtől megzavarodva nézzetek szembe a nehézséggel. Nem lehet a gyávaság az alapállapotunk. És nem magunk miatt, hanem azért, mert Isten népe vagyunk.
Nagyon komoly és kiszámíthatatlan problémacsomaggal nézünk szembe, veszélyes a helyzet. Ez igaz. De a mi oldalunkon áll Isten.

A mi válaszaink nem fakadhatnak gyávaságból, a mi tetteink nem következhetnek félelemből. Mert a gyávaság nem számol Istennel. Testvérek, a hívő ember szinte folyamatosan túlerővel néz szembe, az Isten népe mindig azzal küzdött, hogy az ellenfélnek több eszköze van, több lehetősége vagy éppen kiszámíthatatlan. És Isten ilyenkor mindig megmutatta, hogy kicsoda Ő, hogy milyen.

Folyamatosan Góliátokkal harcol Isten népe. Góliát most is itt van előttünk, egy nagy problémacsomag, kiindulva egy apró pici vírusból. Mi tesz Dávid? Gyáván elszalad? Vagy megáll egyhelyben, tudva, hogy nincs egyedül, mert mellette van az, aki élet és halál ura, akié a világmindenség. Hisszük-e ezt, most, amikor tényleg szembenézünk a váratlannal, az ismeretlennel?


Hanem az erő lelkét

Az erő lelkéről beszél Pál. Nem a fellelkesített ember múló rajongásáról. Erőről, energiáról. Dávid lelkéről, ahogy szemben áll Góliáttal. Pál lelkéről, ahogy szemben áll népe vezetőivel, sőt a római császárral. Ez az az erő, ami ott van, ott lehet a hívő emberben, ha ott van benne a Szentlélek.

Ez az erő nem az izom ereje, nem az ügyeskedés hatalma. Ez az erő az Atya ereje. Azé az Istené, aki, ha szól, akkor ott az lesz, amit ő akar. Aki ígér és kitart az ígérete mellet. Aki a mi Atyánk, a mi gondviselőnk. Ez az erő Jézus Krisztus ereje. Az ottmaradás ereje, az az erő, amelyik elmegy a legvégsőkig is a másikért, amelyik nem csak magára gondol, amelyik kész lehajolni a mélyben levőért és fel is emelni azt. Ez az erő a Szentlélek ereje, az, ami tettekben látszik meg, az az erő, aminek jó gyümölcsei vannak, ami nem szétszakítja, hanem összébb hozza a közösséget, ami segít összehangolódni a másikkal.

Ez az erő a miénk, ha engedjük, hogy Isten kézbe vegye az életünket, ha engedjük, hogy velünk tartson. Ez az erő a miénk és most nagy szükségünk lesz erre az erőre. Valójában most tudjuk megtapasztalni. Mióta nagy divat lett a SUV, azaz a terepjáró szerű túraautó, azóta sokan vesznek igazi terepjárókat csak azért, mert jó nagy és jól néz ki. Csakhogy az, ami terepjáróvá teszi, a megfelelő futómű, az erős motor, a váltó, a négykerék-meghajtás, a magas hasmagasság, az nem jön ki a nyolcvankettesen vagy itt a Fő úton. Az a hegyekben, a sivatagban vagy a sarkvidéken jön elő, szélsőséges helyzetekben. Amire készítették. Testvérek, meg fogunk lepődni. Nem is tudjuk, mennyi erő van bennünk, ha Istennel közösségben vagyunk. Hogy valójában mi terepjáró életre lettünk kifejlesztve, az Isten Lelke ad eleget, hogy nehéz terepen is továbbjussunk.
Ezt az erőt kívánom magunknak. Ezt az erőt kell elkérni naponta. Ezt az erőt adja napról napra a bennünk munkálkodó Szentlélek.


A szeretet lelkét

Aztán Pál azt mondja, hogy a szeretet lelkét kaptuk. Hogy úgy vagyunk erősek, hogy közben a szeretet a koordinátarendszerünk. Hogy a szeretet határozza, hatja át meg az életmódunkat. Ez most különösen is fontos. Mert most van lehetőségünk bebizonyítani, hogy tényleg keresztények vagyunk-e. Ha nem csak karácsonyi békében, a rendes emberek között eltöltött kedves gyülekezeti programokban, hanem a krízisben is megmarad a szeretet, mint alapprogram, akkor tényleg keresztények vagyunk.
Ha ebben a nehéz időben nem válsz szörnyeteggé, jó irányban vagy. Hiszen könnyű, amikor a bizonytalanság vagy a félelem igazgat, könnyen félreteszi az ember ideiglenesen a szeretetet. „Majd máskor, most különleges idő van, most az erősebb győz, most könyökölni kell...” De ha erre nemet mondasz, nem ütsz, nem harapsz, megvan az első lépés.
Továbbmegyek, ha meg tudsz maradni embernek, akkor, amikor nem működnek a válság idején a megszokott illemszabályok, amikor a legtöbben csak magukat nézik, amikor mindenki türelmetlen és sokan néznek úgy a másikra, mint ellenségre, ha eléred, hogy ne az ösztöneid, az indulataid vezessenek, akkor jó úton jársz.

De még mindig nem értünk célhoz. Ha azzal a türelemmel fordulsz az emberekhez a nehéz időkben, mint Jézus, ha megállsz a rosszakaród mellett, aki segítségre szorul, ha tudsz segíteni, ha megosztod azt, amid van, úgy, mint Jézus, ha nem hagyod magára a gyengét, sőt visszamész érte, úgy mint Jézus. Erőn felül, határainkat átlépve, valóban szabadon. Akkor vagy igazán a jó úton. Akkor a Szentlélek Jézushoz hasonlóvá kezd formálni. Akkor a szeretet lelke a tiéd.

Ezt a szeretetet kívánom magunknak. Ezt az szeretetet kell elkérni naponta. Ezt a szeretetet adja napról napra a bennünk munkálkodó Szentlélek.

img_20200315_105231.jpgA józanság lelkét

Ez az lélek harmadszor a józanság lelke. Hadd mondjam azt, hogy a józanság lesz a mi bizonyságtételünk. Pál azt mondja Timóteusnak, hogy félem és a rajongó fanatizmus között van az az út, ahol a Szentlélek vezetni fogja.
A józanság lelkét kapjuk, testvérek. Azt, amelyik nem pánikol, azt, amelyik képes felmérni a problémát, a lehetőségeket és az erőt is. A józanság lelkét kaptuk, a mértéktartásét, amelyik nem veti el sulykot akkor sem, ha a többiek egymásra licitálnak. A józanság lelkét kaptuk, azt, amelyik nem terjeszt rémhíreket, keresi az igazságot, amelyik nem félelmet gerjeszt, hanem inkább nyugtat és békít.
Nagy szükség van most a józan emberekre. Akik tudnak mértéket tartani és értéket tartani. Akik tudnak mérlegelni akkor is, amikor mindenki elveszti a fejét. Nem hősködnek akkor, amikor inkább otthon kell maradni.
A józan ember helyesen tudja felmérni, hogy mivel áll szemben. Nem kicsinyli le a problémát, a nehézséget, de nem is kezd el felesleges pánikot kelteni.
A józan ember számba tudja venni, mivel nem rendelkezik, mi az, amije nincsen. Az egyik legszomorúbb dolog az elmúlt hetekben, hogy a tízmillió virológus országa lettünk – gondoljuk mi. A bolt előtt, a postán a sorban beszélik meg az emberek, hogy milyen is ez a betegség, mennyire semmiség vagy micsoda szörnyű pestis. Nem értek hozzá – ki kell mondani. Akkor arra figyeljek, aki ért hozzá. Aki nem feltétlenül egy kínábanvagyokdoktor73 néven internetes videókat készítő ismeretlen, hanem leellenőrizhető, valódi képzettséggel rendelkező szakember vagy tudós. Számba kell vennem, mi hiányzik otthonról, és nem feltétlenül egy tízemeletes háznak elég mennyiségű lisztet veszek, hanem annyit, amennyi tényleg kell. A józan ember épp ezért tud és mer kérni, mert tudja, nem lesz ettől kevesebb, kér tanácsot, kér segítséget.
A józan ember számba tudja venni, mivel rendelkezik, mi az, amije van. Hogy mihez ért, mit tud, mivel tud a családja, a közössége számára a válság idején hozzájárulni. Hogy mivel rendelkezik, mivel tud segíteni. Az egyik legszebb dolog a napokban, ahogy az interneten egymásra találtak az emberek. Két csoport például: színészek és tanárok. A tanároknak egyik napról a másikra át kellene állni távoktatásra, amit még nem csináltak. A színészek nem tudnak dolgozni. Mi történt? Egyre több színész ajánlja fel, hogy novellákat, meséket, regényeket olvas fel. De például egy hangosítással és színpadtechnikával foglalkozó ismerősöm, mivel mindent lefújtak, felajánlotta, hogy segít az internetre vinni színdarabokat, koncerteket, élőben, az üres nézőtér mellől, a próbateremből. Mérjük fel, mit tudunk segíteni!
A józan ember tud mértéket és értéket tartani – a válság idején is. A józan ember helyesen tudja felmérni, hogy mivel áll szemben. A józan ember számba tudja venni, mivel nem rendelkezik, mi az, amije nincsen. A józan ember számba tudja venni, mivel rendelkezik, mi az, amije van.
Ezt a józanságot kívánom magunknak. Ezt az józanságot kell elkérni naponta. Ezt a józanságot adja napról napra a bennünk munkálkodó Szentlélek.


A válság idején együtt a Szentlélekkel

Pál Timóteust fel akarja készíteni és a figyelmét azokra az ajándékokra vezeti, amivel rendelkezik, amit a Szentlélek ad neki. Nem a félelem lelkét kapja a Szentlélektől, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét. A válság idején tartsunk mi is a Szentlélekkel, a munkánkban, otthon vagy a karanténban, személyesen, vagy online – segíteni fog. Ámen.

Bella Péter
Győrújbarát, 2020. március 15.

 

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://reformatusok.blog.hu/api/trackback/id/tr7415523914

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása