Sokorói-dombság Reformátusai

A samáriai asszony

2012. május 16. 11:25 - Bella Péter

Lekció: Ján 4,7-26
Textus: Ján 4,28-30.39-42

pexels-photo-66346.jpeg

Jézus megszólít...

Amikor a gyülekezet összegyűlik, a lelkipásztorban az a reménység van, hogy sokkal több fog itt történni, mint egyszerűen az, hogy sok hasonló gondolkodású, hasonló értékrenddel rendelkező ember összegyűlik, és együtt van. Sokkal több történik, mint, hogy egy lelkész összeszedetten, értelmesen beszél. Az a reménység van bennünk ilyenkor, hogy az igén keresztül maga Jézus szólal meg, sőt még több, megszólít, megragad.

És nem Jézus szellemiségére gondolok, nem a szavainak mai hatására, hanem arra, hogy ugyanaz történik – lelki, spirituális értelemben – mint annál a kútnál. Az Úr beszédbe elegyedik velem, és ha ő megszólal, akkor egyszersmind történik is valami bennem. Ha ez nincs, akkor nem tölti be a célját az istentisztelet.

Ma itt ez történik: Jézus maga van itt Lelke által, ő maga akar a szívünkre helyezni valami fontosat, ő maga akar megszólítani minket.

A megszólított asszony

Az asszony számára aznap is minden úgy kezdődött, ahogy addig mindig. Házimunka, főzés, és ki kell menni vízért. Ami különösen nehéz munka volt, a nagy edényekkel leballagni a kúthoz, majd visszahordani teletöltve őket – el tudjuk képzelni milyen nehéz is volt ez!

Csakhogy van egy furcsaság! Délben végzi mindezt. Tudni kell, hogy ezt a feladatot általában korán reggel végezték az asszonyok – a meleg miatt (hisz azon a vidéken a déli hőség elég kellemetlen tud lenni). Történetünk szereplője délben megy le oda, a másfél kilométerre lévő kúthoz, egy hatalmas edénnyel. Hogy miért? A későbbi beszélgetésben fellebben a lepel az asszony életéről: eddig öt férje volt, akivel most él, az sem a férje. Két dolog lehetséges: vagy szerencsétlen sorsú, vagy kicsapongó asszonnyal van dolgunk... El akarja kerülni a többieket – ez a legvalószínűbb magyarázat.

Aztán ott a kútnál találkozik ezzel a furcsa zsidó férfival. Olyan Valaki, aki szóba áll vele, különös dolgokról beszél: élő vízről. És érzi, hogy ez a Valaki fontos, és az, ami itt történik meghatározó. Megijed a mélységtől, próbál hárítani, értetlenkedik, majd amikor kiderül, hogy mindent tud róla, ismeri teologizálni kezd, de Jézus nem hagyja magát eltéríteni, de van olyan figyelmes, hogy belemegy az asszony témaválasztásába, alkalmazkodk hozzá, kíséri...

A csúcspont: Dobogó szívvel, megsemmisülve mondja ki az asszony, hogy igen, eljön majd a Messiás. Jézus pedig leleplezi magát: „Én vagyok az, aki veled beszélek." Az Isteni kijelentés szól a fáradt Emberből. Az emberré lett Isten bemutatkozik. És itt minden megváltozik.

Messze van ez a párbeszéd tőlünk mind időben, mind térben, ám mégis, velünk is ugyanez játszódik le. Maga Jézus szólít meg a kútnál. Beszédbe elegyedik velünk: amikor egy ige különösen szíven talál, leleplez, amikor az úrvacsorában megérzek valamit, ami tényleg időn és téren át szól hozzám, amikor az életemre tekintve azt látom, hogy valami Hatalom rendezi azt. Beszéltünk már erről  ...

Maga a Megváltó, az élő Isten szólít meg a gyülekezeten belül engem: Én vagyok – Vagyok, aki vagyok. Mindannyiunknak van égő csipkebokra, vagy ilyen kútja. És hasonlóan türelmes, hozzánk alkalmazkodó Istene, aki a tereléseinket, hibás elgondolásainkat is beleveszi – egy író jut eszembe, aki meg akarta vizsgálni, meg akarta cáfolni Jézus passiótörténetét, és ahogy beleásta magát, a végén hitre jutott. Egy ember, aki saját gondolatait akarta bevinni a keresztyén közösségbe, szelíden akarta formálni, de végül ő lett átformálva, a közösség, majd a Szentlélek által. De itt nincs vége, ezután jönnek csak az érdekes dolgok.

„Jöjjetek, lássátok meg..." (Eszközzé válni)

Az asszony otthagyja a vízhordó edényt, és elfut vissza a városba. Valami történt, mégpedig bent az asszony szívében. Otthagyja a korsót – pedig vízért ment. Csakhogy többet talált – sokkal. A kút vize helyett élő vizet. Örök életre buzgó forrást! És ezt el kell mondania.

Legyen a számunkra egy nagyon fontos jelkép ez a korsó! Jelképe egy olyan mozzanatnak, ami azután történik meg az emberben/emberrel, hogy leleplezte Isten magát előtte, hogy megértette vele, részt akar venni az életében, sőt, helyre akarja állítani azt.

Az a korsó rossz dolog? Nem, kifejezetten hasznos, fontos. A vízhez kötődik, egy olyan vidéken, ahol a tiszta víz nagy kincs. A munka része, az élet része, az életbemaradás.

De akkor minek a jelképe? Nem a bűnnek, amiről olyan sokat beszélünk. Nem, itt jó dologról van szó. Akkor? Aki Jézussal találkozik, akinek az életébe a Megváltó beleszól, belenyúl, abban egy átrendeződés jön létre. Megváltozik a fontossági sorrend. Megnyílik egy újabb szintje az életnek, ami addig csupán sejthető volt, ám most lényeges lesz. A korsó most ottmarad, nem véglegesen, nem örökre, de MOST, hogy Jézus elérhető, várhat. Gondoljunk csak Mária és Márta történetére...

Csak zárójelben jelzem meg, jól mutatja az egészséges hit és a szekták közötti különbséget is a történet: azok azt mondják, nem kell többé korsó! Hagyd el a régi életed.

Itt, mai igénkben a korsó otthagyása a fellobbanó szenvedélyt, a tenni akarást jelzi. A belső átrendeződést, a változást. Ami megítél és megszégyenít bennünket. Ez az asszony valami miatt kerülte az embereket – és most, mindent hátratéve rohan, hogy szóljon ugyanazoknak az emberekhez! Hol van a mai gyülekezetekből ez a szenvedély, a többi ember féltése? Hol van ez a vágy? Hogy amit én is megtapasztaltam, másnak is jó lenne megtapasztalnia. Ez a misszió gyökere. A Jézussal való találkozás. Az asszony nem várja mega tanítványokat, ez akkora jelentőségű dolog, itt a Messiás, hogy nem tűr halasztást! Hol van belőlünk ez a szenvedély?!

És még egy dolgot látni kell. Bár a vízhordóedény ottmarad, maga az asszony válik edénnyé, mégpedig az örök élet forrásának edényévé – hisz másokat hív Jézushoz. Eszközzé lesz, feladattal, küldetéssel bíró emberré. Ő, aki lehet, hogy romlott életű volt eddig, mégis, Isten örömhírének hordozójává lesz! Méltóvá válik erre. Pedig még csak nem is tudott mindent! Még egy kis tanácstalanság is volt a hangjában...

Ez a mi szolgálatunk is – mindannyiunké. Edénnyé válni, eszközzé válni, mert megtaláltuk a Messiást! Mert megtalált a Messiás. Ez a misszió gyökere és lényege. Igaz, hogy vannak szervezetek, kell pénz, szükség van eszközökre – de mindez csak következmény. Misszió ott van, ahol az Istenre találás örömét megosztó emberek készek másokat is behívni az örömbe. A mi esetünkben hogyan van ez?

Maradj itt, Jézus! (Kiteljesedés)


Az asszony tehát elfut, és nem az történik, amit várnánk. Hiszen, mit várnánk, az emberei lelket ismerve? Elfut az asszony, elmondja, de csak legyintenek rá, nevetnek – „Ugyan már, majd pont neked fogja a Messiás megmutatni magát! Vannak itt alkalmasabb személyek is!" ... De nem ez történik. „Erre ... elindultak a városból, és kimentek hozzá."

Miért? A legfontosabb, hogy az asszony nem volt egyedül. Isten Lelke segítette, erősítette meg, ő volt, aki utat tört a többi ember szívében, és ez lett a visszhang! Amikor nem önjelölt misszionáriusok vagyunk, mindig segít nekünk a Szentlélek, megerősíti a mondanivalónkat, készíti a többi ember életét, hogy fogadásra találjon az, amit el akarunk mondani.

Ehhez azonban még valami szükséges, ami történetünkben benne is van, ami az asszony tette szépen megmutat – Jézushoz küldte őket. Nem magáról beszélt, itt most nem ő volt a fontos! Nem azt mondta, hogy „gyertek körém, elmondom, milyen a Megváltó", hanem elküldte őket a kúthoz. Mi csak eszközök vagyunk. Nem ránk van szüksége az embereknek, hanem Jézusra. Nem magunkhoz kell hívni az embereket, hanem Jézushoz. Ismerek olyan embereket, akik úgy gondolják, Istent csak úgy lehet megtalálni, ahogyan ők – ezért mástól is azt az utat kívánják meg, és ezt ellenőrzik, mintegy vizsgáztatják. Ez soha sem lehet! Elküldeni Jézushoz mindenkit! Az igéhez, hogy a saját útját járja.

Olyan a feladatunk, mint amikor az űrhajózásban egyik bolygó gravitációját felhasználja egy űrszonda, hogy a másikhoz érjen – lendületet kapjon! Na, ilyenek lehetünk mi!

Mi lesz a következmény? Sokan hisznek az asszony szavában, továbblépnek (!), és Jézus ottmarad két napig, és még többen hisznek. Testvérek, ez a misszió! Hogy a mi szavunkra „kipróbálják", mind többen, hogy Jézus valóban a megváltó-e? És látni fogjuk, ha így teszünk, lesz eredménye.

A hangsúly lekerül az asszonyról, de ez így a jó! Így a helyes! „Magunk hallottunk és tudjuk, hogy ő a világ üdvözítője." Ezzel az asszony nem lesz kevesebb, így teszi a legtöbbet. Nagyon fontos szerepe van abban, hogy a fáradt és szomjas zsidó férfitól eljussunk az évezredek óta ígért megváltóig!

Ha hű tanúk vagyunk, ha elsősorban az életünkkel tanúskodunk, ha nem akarunk mi az igazság forrásaiként tetszelegni, ha valóban Jézushoz küldjük az embereket, akkor ugyanez fog történni. Ki akarják majd próbálni – eljutnak az edénytől a kútig! És az évezredes hagyománynál (Jákób kútja) ott a hihetetlenül aktuális lényeg: maga a Megváltó.

Sokat beszélünk marketingről, többször szó volt már arról egyházi körökben, kellene valami kampány, valami, ami jól beemeli a közbeszédbe az egyházat. Hát testvérek, ez a legjobb kampány: hű tanúk, akik nem akarnak többek lenni, mint amik, viszont készek megosztani másokkal azt, ami történt velük! Ez a mi felelősségünk! Tanulnunk kellene az asszonytól!

Jézus rajtunk keresztül szólít meg másokat

Az igehirdető sem magát reklámozza itt a szószéken, nem arról beszél, hogy nála az igazság, hanem arról, hogy az élő, jelenlévő Jézusnál van. Aki ugyanezt megteszi akárkiben. Bennük is.

Jézus megszólít bennünket, de itt nem áll meg – ahogy az asszony, úgy mi is megkapjuk a feladatot: rajtunk keresztül is meg akar szólítani másokat az Isten! Vegyük komolyan, és örüljünk ennek! Áldott és szép feladat, ahol határokat lépünk át, a fáradt utazóban felragyog a világ Ura, a gyengeségben a legyőzhetetlen erő, az emberkerülőből pedig embermentő lesz...

Ámen!

Győrújbarát, Ménfőcsanak 2012. május 13.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://reformatusok.blog.hu/api/trackback/id/tr434516156

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása