Azután átmentek Frígia és Galácia földjén, mivel a Szentlélek nem engedte nekik, hogy hirdessék az igét Ázsiában. Amikor Míszia felé mentek, Bitiniába próbáltak eljutni, de Jézus Lelke nem engedte őket. Ezért Míszián áthaladva lementek Tróászba. Egy éjjel látomás jelent meg Pálnak: egy makedón férfi állt előtte, és ezekkel a szavakkal kérlelte őt: Jöjj át Makedóniába, légy segítségünkre! A látomás után nyomban igyekeztünk elmenni Makedóniába, mert megértettük: Isten oda hívott minket, hogy hirdessük nekik az evangéliumot.
Apostolok cselekedetei 1,6-10
Szeretem ezt a részt a Bibliából, időről időre visszatérek hozzá. Ez az egyik kijózanító történet, amit nem felejthetek el, a gondviselés finomhangolását mutatja meg.
Mi a legtöbb dolgot szeretjük leegyszerűsíteni addig, amíg már tudunk is kezdeni valamit vele - ez ilyen nyugati godolkodásból következő dolog. Mert mi nem tudunk csak ráhagyatkozni Istenre, nekünk értenünk is kell, át is kell látni mit miért tesz. Vagy legalábbis azt kell éreznünk, hogy értjük és átlátjuk. (Ejj, a bibliai hősök de nagyot nevetnének rajtunk ezért a folyamatos agyalásért...) Leegyszerűsítjük a dolgokat. Például így: Isten igenje jó, a nem pedig a rossz miatt hangzik. Ha nemet mond, az például a bűn miatt lehet. Csakis.
Aztán azt olvassuk, hogy a Szentlélek nem engedi Páléknak, hogy prédikáljanak. A Szentlélek nem enged prédikálni. Milyen sötét titok lappanghat az egész mögött? Semmi. Igét hirdetni jó. Pálék nem akartak semmi tévtanítást átadni. Frígiában és Galíciában nagyon nagy szükség volt az evangéliumra, a Krisztusról szóló beszédre, ahogy Bitiniában is, ahová megint csak nem engedte őket Isten. Akkor mi a gond? Miért a nem, ha nincs mögötte semmi rossz?
A finomhangolásról van szó. Egyszerű a dolog, ha figyelünk arra, ami utána következik. Pálék jót akartak, hirdetniük is kell az evangéliumot - csak nem ott. Nekik már máshol van a helyük, Európába kell menniük. És igen, Frígiába, Galíciába és Bitiniába is mennek majd mások, akiknek pedig ott van a helyük. Nincs itt sötét titok, nincs itt bűn, csak éppen rosszkor vannak rossz helyen és a Szentlélek korrigál. Pálék is megértik és indulnak a jó irányba.
Adjon józanságot nekünk is ez a történet. Nekünk, akik századszorra is nekiveselkedünk annak a szolgálatnak, ami nem a miénk. Nekünk, akik újra megevangélizáljuk azt az szerencsétlent, akivel nem vagyunk egy hullámhosszon. Nekünk, akik ráböktünk valamire, hogy "Most Uram, én ezt fogom érted, egyedül érted csinálni, hitből, szeretetből, de kérlek, add rá az áldásodat!", aztán folyamatosan csalódnunk kell, mert valahogy nem megy, áldás sincs.
Halljuk meg a nemeket is. Isten szelíd, de határozott nemjeit. Mert mindenkinek jobb lesz. Nekünk meg kell keresnünk azt a szolgálatot, ami tényleg a miénk, a Szentlélek elénk hozza, akivel szót értünk. Amit elengedünk, azt pedig vigye tovább más, olyan, akinek jobban áll. Az általunk el nem ért emberért pedig imádkozhatunk, hogy kapjon olyan tanút, aki neki való. Istennek pedig engedjük meg, hogy ő találja ki, mi a dolgunk. Pálék sem veszítettek, mi sem fogunk. Mindenki nyer, ha a Szentlélek szervez tovább.
Halljuk meg az Isten által kimondott nemeket és induljunk el más irányba. Bízunk benne ennyire?
Bella Péter
