Jézus megkérdezte tőle: Mit akarsz, mit tegyek veled? A vak ezt mondta: Mester, hogy újra lássak.
Márk 10,51
Uram, sokáig nem értettem a kérdésedet. Hát nem egyértelmű? Ezt megkérdezni egy vak embertől? Hát nem magától értetődik? Persze, hogy látni akar! Miért kellett megkérdezni tőle?
Aztán megtanultam, hogy van olyan, hogy az ember túlságosan belemerevedik abba, ami rossz neki. Belekövül, belehervad a szenvedésbe, a fájdalomba, a hiányba. A szája még mondja, hogy gyógyulni szeretne, de valójában nem hiszi, nem reméli, hogy bármi változhat valaha is. Ez könnyen lehetek én is.
Megértettem azt is, hogy van, hogy berendezkedünk abba, ami nem jó. Megszokjuk, belenyugszunk, részünkké válik a probléma. Ilyen, amikor a koldus már nem tud nem koldus lenni, bármilyen lehetőséget is kap, megy reggel és kiül az út szélére. Amikor a megalázott, miután felszabadul, nem tudja kihúzni magát és ösztönösen keresi a következő elnyomót, aki előtt meghajolhat. Amikor az, aki áldozat volt, bár új társakat kap maga mellé, olyanokat, akik támogatják, szeretik, mégsem tud leszokni arról, hogy ne áldozatként reagáljon. "Ez a sorsom", hazudunk magunknak ilyenkor, mert az új, a jobb az kiszámíthatatlan, a korábbit pedig ismerjük.
Azt is tudom már, hogy sokszor nem látjuk a valódi problémát, a gyökerét a bajoknak. Hasonlóan egy félreértett betegséghez: soroljuk a tüneteket, de arról, hogy miből származnak, fogalmunk sincsen, nyúlunk a fájdalomcsillapítóért, és itt meg is állunk. Amikor nem értjük, mi a baj velünk, elveszünk vagy egyszerűen nem merünk mélyre ásni.
Uram, jogos a kérdésed. Ahogy volt értelme megkérdezned a harmincnyolc éve beteg embertől is a Betesda tavánál: "Akarsz-e meggyógyulni?"
Most tőlem is kérdezed ezeket a kérdéseket, segíts, hogy jól válaszoljak. Segíts, hogy ne merevedjek bele a bajba, törj fel, ha kell. Add, hogy ne szokjam meg azt, ami rossz, add a hit bátor lépéseit az újra, amit a gyógyulás jelenti. És adj tisztánlátást, merjek veled együtt belenézni saját mélységeinkbe.
Tőlünk is kérdezed: "Mit akarsz, mit tegyek veled?"
Bella Péter
