Sokorói-dombság Reformátusai

Szeretet + hűség

2020. augusztus 26. 18:04 - Bella Péter

Istentisztelet, 2020. július 12.

Győrújbarát-Ménfőcsanaki Református Missziói Egyházközség
Református Gyülekezeti Központ, Győrújbarát
Igét hirdet: Bella Péter
Kántorizál: Némethné Mátyás Erzsébet

Szólj hozzá!

Pünkösd - 2020.

2020. május 30. 09:46 - Bella Péter

Mindenkit szeretettel várunk immár a saját templomunkban a pünkösdi ünnepi istentiszteletekre.

A járványhelyzet miatt, óvatosságból tartunk két alkalmat, természetesen az elsőre a kísérők is jöhetnek. Az  úrvacsoravétel előkészítésénél és megvalósulásánál figyelünk arra, hogy biztonságos legyen a kenyér és a bor vétele.

Az istentiszteletet Facebookon közvetítjük és a felvétel felkerül a Youtube-csatornánkra is.

Szólj hozzá!

Felfelé nyitva - május 22.

2020. május 22. 09:06 - Bella Violetta

"...én azért jöttem, hogy életük legyen..."
János 10,10 

travelnow-or-crylater-rsawzb7qjoe-unsplash.jpg

- Amíg vakcina nincs, óvatosak maradunk: kevesebbet csoportosulunk, nem fogunk kezet, gyanakszunk, bárki potenciális vírushordozó.
- Én leszek a megoldásuk a bűnre, egyszersmind leszámolok vele. Hogy a félelmeiket elvegyem. Hogy lehessenek most már tiszták.

- Bizonyos dolgokat talán negatív teszthez kötünk a jövőben, nehogy fertőzzön az illető.
- Hagyom hogy megfertőzzenek a bűneik, elhordom mindet. Jöjjön mindenki, nagy öröm lesz egyetlen megtérő bűnös felett is!

- Óvatosan, résnyire és tétovázva újra nyitunk, mert muszáj a gazdaságot életben tartani. 
- Újranyitom nekik az eget, mert az Atya szereti őket és fáj az elvesztésük. Szélesre tárom. Legyen a világuk felfelé nyitva! 

Bella Violetta

Szólj hozzá!

Felfelé nyitva - május 21.

2020. május 21. 07:00 - Bella Péter

Dicsérjétek az Urat!
Dicsérjétek Istent szentélyében, dicsérjétek a hatalmas égboltozaton!
Dicsérjétek hatalmas tetteiért, dicsérjétek nagyságához méltóan!
Dicsérjétek kürtzengéssel, dicsérjétek lanttal és hárfával!
Dicsérjétek dobbal, körtáncot járva, dicsérjétek citerával és fuvolával!
Dicsérjétek csengő cintányérral, dicsérjétek zengő cintányérral!
Minden lélek dicsérje az Urat! Dicsérjétek az Urat!
Zsoltárok 150

manuel-nageli-p60mntw5gli-unsplash.jpg

Hosszú idő után kerülnek elő a hangszerek a tokjaikból, végre lekerül a zongoráról a lepel, a dobokat elkezdik összeszerelni. Újra játszani kell velük. A kották is megvannak, a teljes "setlist", amin végig kell menni, folytatni azt, amit hetekkel ezelőtt hirtelen megszakítottak. Amikor el kellett pakolni minden hangszert. De valamire még szükség van, nem elég csak előkészülni és belecsapni.
A hangszereket be is kell hangolni. Hiszen a bezártság alatt érte őket hideg és meleg, párás levegő és szárazság. Be kell hangolni.

Ezek lennénk mi, a reménykedve karanténtfeszegető, megszokottat-visszafoglaló, nyújtózkodó emberek. Újra játszani kell. Isten újra játszani akar rajtunk. Csakhogy ez nem megy egyből, elhangolódtunk, áthangolódtunk, lehet, egy-egy húr is elszakadt. Rendbe kell szedni magunkat. Nem lehet megspórolni a behangolást.

A zenekarban nem a leghangosabb zenész lesz, akihez képest tekergetik, alakítják a hangszer hangjait. Ez nem így működik, megvan az alaphang. Az, ami először szólal meg tűpontosan, ami a referencia, amihez képest tud megszólalni bármelyik hangszer.

Jézus a mi Alaphangunk. Mielőtt bármit is játszanánk, először is neki kell megszólalni, úgy, ahogy csak ő tud, tűpontosan, kristálytisztán. Hogy tudjunk igazodni, vissza, hozzá, hogy tudjuk hozzá képest megszólaltatni azt, akik vagyunk.

caleb-george-ph88thg-1yw-unsplash.jpg

Az elmúlt hetek után feszítenek belülről a dallamok. A tanulságok, a levont következtetések, a megélt csodák, a bukások és felállások. Ki akarjuk énekelni magunkból, hadd hallja mindenki. Közösen is akarjuk ezt tenni, mint gyülekezet, mint egyház. Csak ne felejtsük el a hangolást, az Alaphangot. Aztán pedig dicsérjük őt, a megfelelő hangnemben, amit ő ad.

Felfelé nyitva volt végig. A menny felé nyitva volt az életünk a bezárkózás alatt is. Most lassan kimerészkedünk, vissza. Jó lenne tisztán zenélni, sok hangszerrel, több szólamban, de úgy, hogy adjon is kifelé valamit, azoknak, akik meghallják. Először hangoljunk, csak utána kezdjük el játszani a dalt, amit Isten mellett tanultunk.

Bella Péter

Szólj hozzá!

Felfelé nyitva - május 20.

2020. május 20. 07:00 - Bella Violetta

Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, ahol a moly és a rozsda megemészti, és ahol a tolvajok betörnek, és ellopják, hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben, ahol sem a moly, sem a rozsda nem emészti meg, és ahol a tolvajok sem törnek be, és nem lopják el. Mert ahol a te kincsed van, ott lesz a te szíved is.
Máté 6,19-20

 

 mario-rui-andre-cyj1dybzigq-unsplash.jpg

Költözünk. Jó ideje készülünk, szanálunk és szortírozunk, mint ahogy azt hiszem sokan ragadták meg a karantén idejét effélére - költözés nélkül is. Próbálja az ember kirakni azt, ami csak ebben lakásban volt praktikus, ami pár évvel ezelőtt még divat volt, most meg nevetséges,meg azt, amit kinőtt - legyen az akár, ruha akár hobbi. Mert azt érdemes tovább vinni, ami hosszabbtávú, ami maradandó. Ami nem vált be, amit nem használunk, azon túladni. Megszégyenítően sok a kacat is, amit még csak tovább se érdemes adni, mert másnak sem hasznos. 

 

 

De jó lenne, ha a lelkünk is költözne többet, nem csak akkor ott a végén át a láthatalan világba. Mert akkor többször rá lennénk kényszerítve arra, hogy szanáljunk és szortírozzunk és dobozoljunk. A léleknek is jó az ilyen kitöltendő karanténidő, amiben újrarendezhet. Hogy keressük a dolgaink között a hosszabbtávút, a maradandót, szemben a kacattal. De jó lenne, ha addigra már lenne ebben rutinunk és minden rossz érzés és ragaszkodás nélkül le tudnánk mondani arról, ami sallang, ami fölösleges, vagy éppen abban gátol, hogy az értékeinket jobban becsüljük. Hogy átlátható legyen. Talán ezt hívjuk a megszentelődés útjának: amikor lekopnak rólunk a szükségtelenek. Amikor lecsupaszodunk értékekre. 

erda-estremera-sxnt9g77pe0-unsplash.jpg

Bella Violetta

Szólj hozzá!

Az újraindulásról

2020. május 19. 14:01 - Bella Péter

Levél a gyülekezet tagjaihoz

img_20200503_114745.jpg

Kedves Testvérünk! Tisztelt Gyülekezeti Tagunk!

Az elmúlt hónapokban a Korona-járvány teljesen megváltoztatta a hétköznapi életet az egész világon és hazánkban is. Ez kihatott a gyülekezeti életünkre. Miközben arra készülődtünk, hogy közösségünk birtokba veheti az immár elkészült Református Gyülekezeti Központot (ami templom, gyülekezete ház és parókia is egyben), döntenünk kellett, és a járvánnyal kapcsolatos korlátozások miatt minden alkalmat, találkozást felfüggesztettünk.

A korlátozások alatt az internetre költöztünk. Istentiszteleteinket közvetítettük, a felvételeket feltöltöttük, hétköznapontként blogunkra áhítatok kerültek ki, „Kuckó“ névvel hetente egy online gyerekáhítat is készült a legkisebbeknek, a hitoktatás is az internetre költözött, és több kísérletünk is volt arra, hogy a kapcsolataink ne gyengüljenek és így is tudjunk együtt, egymásért imádkozni. Ez nem volt ugyanaz, mint amit megszoktunk, de több volt a semminél és áldott lelki gyümölcsöket termett, Isten így is munkálkodott közöttünk.

Ez úton köszönjük meg testvéreinknek a hűséges helytállást, az imádságokat, a támogatást, erősítést és az adományokat, amiket még a karantén idején is kapott gyülekezetünk. Köszönjük a visszajelzéseket, amiket az internetes felületeken, telefonon vagy személyesen kaptunk.

Örömmel és Isten iránti hálával jelezzük, hogy gyülekezetünk is elkezdi az óvatos nyitást, a fokozatos visszatérést a normál életbe, úgy, hogy folyamatosan tekintettel leszünk a járványhelyzetre és az épp aktuális szabályozásra. A lehetőségeinket mindig újraértékeljük majd alkalomról alkalomra. A következőkben a pünkösdig, június elsejéig tervezett időszakról írunk.

img_20200513_162512.jpg

Istentiszteletek:

Május 24-én és 31-én tartunk istentiszteletet Győrújbaráton, a Református Gyülekezeti központban (Győrújbarát, Fő u. 76.). Mindkét alkalommal két istentiszteletünk lesz. 8 órakor a 65 év feletti gyülekezeti tagokat (és kísérőiket) várjuk, 10 órakor pedig mindenki mást.

Óvintézkedések az istentiszteletek esetében:

  • Kötelező lesz a kézfertőtlenítés a kihelyezett eszközök segítségével. Ajánlott a maszk használata (tudunk adni annak, akinek nincs, de a készleteink végesek).
  • Egymástól megfelelő távolságra kell ülni az istentiszteleten, ezt segíteni fogjuk a székek elhelyezésével. Az egy háztartásban élők ülhetnek egymás mellett.
  • A kézfogást mellőzzük továbbra is.
  • A templomtermet istentiszteletek előtt és után kiszellőztetjük, a kilincseket lemossuk és több kijáratot is biztosítunk.
  • Kérünk mindenkit, hogy hozza a saját énekeskönyvét. Android rendszerű telefonra ingyen lehet letölteni egy énekeskönyv alkalmazást (Magyar Református Énekeskönyv néven lehet megtalálni a Play Áruházban). Ha valakinek nincs, hosszabb távra is tudunk kölcsönözni a gyülekezeti énekeskönyvek közül.
  • Gyerekfoglalkozás jó idő esetén lesz csak a tíz órás istentisztelettel párhuzamosan a Gyülekezeti Központ saját udvarán.
  • Énekelni csak pár versszakot fogunk, biztonsági okokból.
  • Úrvacsorázni egyelőre nem fogunk.


Az internetes élő közvetítések is folytatódni fognak, a tíz órás istentiszteletet a megszokott módon elérhetővé tesszük, a felvételt is feltesszük a Youtube-csatornánkra. Ha valaki valamilyen okból még nem szeretne közösségbe jönni, így tudunk segíteni neki – és azoknak, akik messzebbről csatlakoztak be az istentiszteleteinkbe.

A ménfőcsanaki evangélikus templomban tartott istentiszteleteink szüneteltetjük, hogy kész a saját lelki otthonunk. Egyszer, ha már lehetséges lesz, egy hálaadó és visszatekintő istentiszteletre még összegyűlünk ott. Ha valakinek nehézséget jelent a közlekedés, kérjük jelezze, segíteni fogunk.

Más gyülekezeti alkalmat pünkösdig nem tartunk.

 Ajánlott az pontos információk végett a gyülekezet online elérhetőségeit követni.

  • Gyülekezetünk oldala: reformatusok.blog.hu
  • Facebook: facebook.com/sokoroidombsagreformatusai
  • Hírlevelünkre fel lehet iratkozni a lelkipásztornál (email: bellapeter.ref@gmail.com; telefon: +36 30 68 88 201)
  • Youtube-csatorna: Sokorói-dombság Reformátusai (érdemes feliratkozni)


Egyúttal bátorítjuk a testvéreket, hogy keressék bátran gyülekezetünket, ha kérdésük van, ha segítségre van szükségük.

Isten áldását kérve, a presbitérium nevében tisztelettel:

Győrújbarát, 2020. május 19.

 

   Dankházi István                                                                                                        Bella Péter

      gondnok sk.                                                                                                            lelkész sk.

Szólj hozzá!

Felfelé nyitva - május 19.

2020. május 19. 07:00 - Bella Péter

Szépen megalkotott mindent a maga idejében, az örökkévalóságot is az emberi értelem elé tárta, de az ember mégsem tudja felfogni Isten alkotásait elejétől a végéig, amelyeket megalkotott.
Prédikátor 3,11
Úgy láttam, hogy az ember nem képes kiismerni Isten sokféle tettét, azokat a tetteket, amelyek a nap alatt történnek. Az ember ugyan fáradozik azon, hogy kikutassa, mégsem tudja kiismerni. Még ha azt mondja is a bölcs, hogy már tudja, akkor sem képes kiismerni.
Prédikátor 8,17

jon-tyson-hhq1lxtuwd8-unsplash.jpg

Tegnap arról volt itt szó, hogy vannak tanulságok, amiket levonhatunk abból, ami a járvány alatt történt velünk, bennünk és közöttünk. Most legyen arról is szó, amit nem tudunk megmagyarázni, amit nem értünk, ami csak megtörtént, de érthetetlen maradt, megmagyarázhatatlan. Ahol nemhogy tanulság nincs, de át sem látunk mindent.

Néha irigylem a bibliai uralkodókat, akik a velük történt isteni beavatkozások, furcsa dolgok, érthetetlen álomüzenetek után rákérdezhettek egy prófétánál, hogy most akkor mindez mit is jelent. (Már amelyik rákérdezett, persze...) Jó lenne néha a szomszédban egy Ézsaiás, egy Jeremiás, egy Dániel, akit felhívhatok, hogy most akkor mi miért történt? De nincs.

Sok hét elmúlt már azóta, hogy a járvány ránk zárta a megszokott életet, most, hogy résnyire azért nyitogatjuk, ahogy szedjük össze a kint hagyott darabjainkat, kezdünk önkéntelenül is mérleget vonni, elemezni. Vannak kudarcok, vannak győzelmek, estünk el és álltunk fel, van, amiben megerősödtünk és van, amiben kudarcot vallottunk. És van az, amit nem értünk.

Csak azt elég végiggondolnom, hányszor lepődtem meg magamon az elmúlt hetekben. Volt, hogy összeomlottam ott, ahol minden elő volt készítve. Volt, hogy gyorsan és jól reagáltam ott, ahol a teljesen vakon repültem. Indokolatlanul bántottam meg azt, aki semminek nem volt okozója. Remegett meg lábam, amikor ki kellett volna állnom magamért. És nem értem, miért. Túl sok minden maradt, amit nem tudok felfogni, amiben csak tippelek vagy csak széttárom a kezem. És ez csak én magam vagyok.

Ott van még Isten is, akit végig éreztem, de legalább is sejtettem magam körül, de nem áll össze egy tiszta történet vele kapcsolatban sem. Csak töredékek, szilánkok.

Nem tagadom, sok minden van, amiben nincs tanulság, amit csak átéltem. De nem is szégyellem. "Csak" egy világjárvánnyi ismeretlen kellett az egyenletembe és megzavarodtam. Nem én léptem ki a komfortzónámból az elmúlt két hónapban, hanem a komfortzónám kirándult, míg én karanténban voltam. De ez nem baj. Alázatra nevel. A legtöbb titokra nem is lesz magyarázat. Csak átéltem, csak formált, hol így, hol úgy, de el kell fogadnom: nem kapok mindenhez használati utasítást, a világ nem ilyen. Isten sem. A pásztor nem ül le esténként a nyájhoz elmondani, mit miért tesz, a bárányok úgy sem értenék. De értik a farkasharapást, az utat lezáró botot, a vállravételt az eltévedés után, a zöld füvet, a forrásvizet, a nyáj melegét. És ismerik a pásztor hanglejtését, éneklését.

Megvagyok. Élek. Nem értek mindent, nem is fogok mindent érteni. De ez nem baj. Attól még, hogy én nem érem fel, Isten mindent szépen alkotott. A prédikátor sem csalódottan írta az idézett sorokat, hanem megnyugodva. Mert ismeri az Istent, még ha nem is tud mindent róla.

Bella Péter

Szólj hozzá!

Felfelé nyitva - május 18.

2020. május 18. 07:00 - Bella Violetta

Mindezt hallva a végső tanulság ez: Féld Istent, és tartsd meg parancsolatait, mert ez minden embernek kötelessége!
Prédikátor 12,13

 

A prédikátorról tudjuk, hogy sok mindent végigjárt, szélsőségeket, különféle élethelyzeteket, és sorra mindre kijelentette, hogy hiábavaló, hogy hasztalan. Az ő végső tanulságát olvasod a könyv végén: féld Istent és tartsd meg parancsolatait. Ebben talált értelmet. 

Mi a mostani tanulságod így a járvány első hullámának vége felé közeledve? Hogy rugalmasabb vagy, mint gondoltad, mert képes voltál alkalmazkodni egy komplett másik világrendhez? Kiderült, hogy egész jól sütsz? Rájöttél, hogy meg tudsz élni jóval kevesebből, mint hitted? Vagy hogy jobban hiányoznak a kapcsolataid, mint azt valaha gondoltad? Milyen tanulságod van az ige tükrében, milyen új megélésed van Istennel?

unnamed_1.jpg

Bizonyára több mondatot is le tudnál írni arról, hogy mit tanított neked ez a múlóban lévő időszak. És amilyen gyorsan változnak a dolgok, hogy maradjon nyoma, meg is kérlek, hogy írd le! Tedd ki a hűtődre, vagy tedd be a Bibliád hátuljába, és néha vedd elő. Vagy írjátok össze családilag, kinek mit tanított! 

A tanulságoknak akkor van értelmük, ha nem állnak meg mondatoknál, hanem a nyomukban változás, más cselekvés, más hozzáállás jár. Mit fogsz másképpen csinálni ezután? Mindazok fényében, amit megfogalmaztál, miben lesz más az életed? 

Az nem lehet, hogy a tanulságainkat elfelejtve rohanjunk tovább a dolgaink után, mintha mi sem történt volna. Mert akkor volt ez az egész hiábavalóság.

 

461.jpg

Bella Violetta

Szólj hozzá!

Felfelé nyitva - május 15.

2020. május 15. 07:00 - Bella Péter

Zarándokének. Dávidé.
Uram, nem fuvalkodik fel a szívem, nem kevély a tekintetem.
Nem törekszem arra, ami túl nagy és elérhetetlen nekem.
Inkább csitítottam,
csendesítettem lelkemet, mint anya a gyermekét.
Mint a gyermek, olyan most a lelkem.
Bízzál, Izráel, az Úrban
most és mindörökké!
Zsoltárok 131

Eddig ezt a zsoltárt, megvallom, észre sem vettem. Elbújt előlem, elkerültük egymást. Örülök, hogy végre találkoztunk.
A Bibliámban azt írták elé címnek, hogy "Alázatos ember éneke". Én mellé írtam ceruzával: "és a boldogé". Mert aki ezt őszintén, teljes szívvel ki tudja imádkozni magából, az az ember boldog.

00042387.jpeg

Felháborító nyugalom árad ebből a pár sorból, a huszonegyedik századi alapzaj mellett olvasva végképp megdöbbent. "Nem törekszem arra, ami túl nagy és elérhetetlen nekem." És nem, aki ezt írta, az nem megrekedt, nem lemondott valamiről, csak elégedett. Megáll, önként, szétnéz és látja is mindazt, amije van, ami az övé. És ki tudja mondani, nyugodt szívvel: ez most elég.

Ez az ember boldog. Én is így akarok boldog lenni. És nem mélypontjaimat és nagy pillanataimat átlagolva elérni végül ezt az értéket. Ki akarom lapítani a görbét. Meg akarok tanulni elégedett lenni, nem nyújtózkodni, csak azért, hogy nyújtózkodjam, nem húzni a szám, amikor van elég, nem méricskélni a másikéhoz. Érteni akarok ennyire magamhoz. Jó lenne a járvány után ezzel a szívvel visszatérni, így rendezni a sorokat.

Segítesz, Uram? Segítesz nem teperni, amikor már nincs miért? Segítesz így boldog lenni, csendben és lassan kimondani, hogy ez most pont elég? Segítesz, Uram.

 

 Bella Péter

(A kép a "Paterson" című filmből van.)

 

Szólj hozzá!

Felfelé nyitva - május 14.

2020. május 14. 07:00 - Bella Violetta

Rám törhetnek a veszedelem napján, de az Úr az én támaszom. Tágas térre vitt ki engem, megmentett, mert gyönyörködik bennem.
Zsoltárok 18,19-20

20e3c49717a5dbd7f12a387baddd3465.jpg

Bennem? Uram, már fésülni se lehet a hajam, annyira elszabadult fodrász híján. A melegítőt is csak a séta félórájára váltottam le valami szalonképesebbre. Nem tudom, mikor sminkeltem utoljára, pedig igen karikás vagyok... és Te bennem gyönyörködsz Uram? 

Ahogy jártam azt a fél órás sétát... a pipacs virított, a jázmin illatozott, a legkülönfélébb bokrokat láttam teljes virágba öltözve, zsongtak is rajtuk a méhek. Még a gazok is olyan szépek helyenként, hát még a kertek. És a madarak is mit összeénekeltek! Még a kutya, aki kirontott rám az egyik kapualjból, még az is olyan kis helyes volt a loncsaival, ha nem kellett volna rákiabálnom, hogy meg ne harapja az enyémet, biztos megsimogatom. Úgy tűnik, mintha minden, minden tudna szép és rendeltetésszerű lenni, csak én nem. Bennük lehet gyönyörködni, és Te bennem gyönyörködsz?

Nem piroslok, mint a pipacs, nem mutatok a szépségemmel Rád. Nem illatozom Krisztus illatát úgy, hogy megcsapja mindenki orrát, aki mellett csak elmegyek. Nem védem elég jól azt, ami az enyém, mint a kutya, és hamis a dalom, nem mint a madaraknak. Esztétikában és funkcióban is leköröz a kisbogáncs, a bodzavirág, vagy a katica és Te bennem gyönyörködsz? 

Ma is pletykálkodtam, panaszkodtam, szeretetlen voltam, és Te bennem gyönyörködsz? 

Tiéd, kezed munkája a fény és a sötét, a galaxisok, a szivárvány, a vízesés és Te épp bennem gyönyörködsz?Jaj, de nehéz Uram ezt az én belémnevelt úgynevezett protestáns bűntudatommal elfogadni. 

De értem. Ha a férjemre, a fiamra, vagy a kutyánkra nézek: miért gyönyörködöm? Csak. Mert az enyém. 
Köszönöm ha gyönyörködsz bennem!

Bella Violetta

Szólj hozzá!

Felfelé nyitva - május 13.

2020. május 13. 07:00 - Bella Péter

Amikor fölszikkadt a lehullott harmat, apró szemcsék borították a pusztát: mintha apró dara lett volna a földön. Amikor meglátták ezt Izráel fiai, azt kérdezték egymástól: Mi ez? Nem tudták ugyanis, hogy mi az. De Mózes megmondta nekik: Ez az a kenyér, amelyet az Úr adott nektek eledelül.
2Mózes 16,14-15

gilberto-parada-mw00tr34o2c-unsplash.jpg

Mi ez? Nem tudták ugyanis, hogy mi az. 
Hogy mi ez? Nem tudod, honnan tudnád? Ez az élő Isten csodája. Igazi. Nem kell szégyellni, hogy nem tudod, rab voltál, nyomorba zárva, kiéheztetve. Meg kell tanulni.

Hogy mi ez? Isten szabadsága. Étel, speciális időszakra hangolva. Isten kezéből jön a kenyér is, de az máshogy. Ott generációk adták át egymásnak a tudást, mindig ugyanúgy, esetleg kicsit jobban, búza, liszt, kovász, sütés, kenyér. Kell hozzá idő, lehetőség, de van ritmusa, tudjuk, hogyan kell. A pusztában ez nem működik, Isten átvágja a kanyart, mert Isten ilyen. Amikor minden lehetőséged megvan, megteremti a lehetőséget a tudásra, a tapasztalatra, hogy élj vele. Termessz búzát, vegyél lisztet, süss kenyeret. Ha azonban az ismeretlenben vagy, akkor Isten átvágja a kanyart, akkor másként csinálja, hogy életben maradj. De megcsinálja. Ez a manna, naponta, pont elég. Ezt tanulni kell. Aztán, ha felismered, össze kell szedni.

Hogy mi ez? Bizonyíték. Hogy van Isten. Hogy nem hagy magadra. Hogy ha már a pusztában vagy, akkor sem vagy a senkiföldjén. Nincs olyan, hogy senkiföldje, minden föld Isten földje. Az a puszta Isten pusztája. Neki mindenhol van ereje, eszköze, lehetősége és nem fél használni.

Hogy mi ez? Lecke, pedagógiai módszer. Hogy nem spájzolom, mert nem lehet, nem halogatom. A csodát nem lehet tartalékolni, nem lehet későbbre halasztani. Annak akkor van ott az ideje, akkor kell átélni. A nagy hal nem jön vissza prófétát nyelni holnap. Jézus nem nem nyitott étkezdét ötezreknek. Mannát most kapsz, most edd. Különleges idők ezek. A puszta közepén nem lehet kenyeret sütni, aztán amikor helyreáll a rend, akkor már nem érkezik manna.

Hogy mi ez? Minta, neked is, nekem is. Hogy nem hagy bennünket magunkra az Isten. Hogy megtalálja az utat a segítségre, nem kell félteni. Életben tart, életet ad és életet pótol. 

 Bella Péter

Szólj hozzá!

Felfelé nyitva - május 12.

2020. május 12. 07:00 - Bella Violetta

 Ahogyan a szarvas kívánkozik a folyóvízhez, úgy kívánkozik a lelkem hozzád, Istenem! Isten után szomjazik lelkem, az élő Isten után: Mikor mehetek el, hogy megjelenjek Isten előtt? Könnyem lett a kenyerem éjjel és nappal, mert egész nap ezt mondogatják nekem: Hol van a te Istened? Kiöntöm lelkemet, és arra emlékezem, hogy milyen tömeggel vonultam, és hogyan vezettem Isten házához hangos ujjongással és hálaénekkel az ünneplő sokaságot. Miért csüggedsz el, lelkem, miért háborogsz bennem? Bízzál Istenben, mert még hálát adok neki az ő szabadításáért! Istenem, elcsügged a lelkem, azért terád gondolok a Jordán földjéről és a Hermónról, a Micár-hegyről. Örvény örvénynek kiált zuhatagjaid hangjában, minden habod és hullámod átcsapott fölöttem. Nappal szeretetét rendeli mellém, éjjel éneket ad számba az Úr, imádságot életem Istenéhez.  Ezt mondom Istenemnek, kőszálamnak: Miért feledkeztél el rólam? Miért kell gyászban járnom, miért gyötör az ellenség? Mintha csontjaimat tördelnék, amikor gyaláznak ellenfeleim, mert egész nap ezt mondogatják nekem: Hol van a te Istened? Miért csüggedsz el, lelkem, miért háborogsz bennem? Bízzál Istenben, mert még hálát adok neki, szabadító Istenemnek!
Zsoltárok 42

Kukuccs! Itt vagyok! - szoktunk játszani pici gyerekekkel. Egyrészt, mert olyan jó megmosolyogtatni őket, másrészt titkon edzünk a szeparációs szorongás ellen. Hogy a gyerkőc tudja azt, hogy akkor is létezünk, jelen is vagyunk, sőt akár épp őt segítjük, amikor ő nem lát. Amikor valami eltakar, vagy közénk áll. Amikor a konyharuha, vagy sál mögé bújunk, jó edzés arra, amikor csak egy küszöbbel odébb csináljuk neki az ennivalót, vagy a szekrényajtó takarásában neki vesszük elő az aznapi szerelést.

caleb-woods-vzildyoqn_u-unsplashni.jpgAhogy igaz anyára, apára, vagy akárkire, aki ezt épp így bolondozik a gyerkőccel, úgy igaz az Istenre is. Attól, hogy nem látom őt, még igazgatja a világot. Attól, hogy épp nem tudom mit tesz, még cselekszik. Attól, hogy épp most nem ragadott gyomron egyetlen ige vagy igehirdetés sem, ő van és talán épp szól is. Csak talán nem nekem, vagy épp nem hallom. Attól, hogy épp most nem választott nekünk ketté tengert, hogy azon ússzon ki egy hatalmas cet szájában kristályfiolában a vakcina, még törődik velünk. Attól, hogy azt érzem, hiányzik, attól még ott van, sőt, az, hogy hiányzik, az jelenti csak igazán azt, hogy van. Talán épp értem cselekszik, készít elő valami fontosat. 

Ahogy a zsoltárban a vágyakozás átfolyik az emlékek feletti nosztalgiába, én is erre lyukadok: akkor hiányozhat csak, ha létezik számomra, és ha sokat jelent nekem. Sokat csak az jelenthet, akivel van közös múlt, tapasztalat, előtörténet. Akivel nevettünk és sírtunk, akivel kitártuk magunkat egymás előtt, akivel éjszakákat beszélgettünk át. Akivel felfigyeltünk a közös pontokra és még a különbözőségeket is élveztük. Előveszem, végiglapozom ezeket az emlékeket. Beléjük ülök kicsit. És ezek miatt bízom: "hálát adok még szabadításáért!" 

Az emlék kétélű: fokozza a hiányérzetet, de a reményt is. 

edi-libedinsky-1bhp9zbphve-unsplash.jpg

 Bella Violetta

Szólj hozzá!

Felfelé nyitva - május 11.

2020. május 11. 07:00 - Bella Péter

Uram, te megvizsgálsz és ismersz engem. ...
Vizsgálj meg, Istenem, ismerd meg szívemet!
Zsoltárok 139,1.23

suzanne-d-williams-vmkbfr6r_jg-unsplash.jpg

Két mondat, ugyanannak a zsoltárnak két széléről, egyik az elejéről, másik a végéről. Nagyjából ugyanazok a szavak és mégis nagy a különbség. És ez a különbség az az egyik oka, amiért jó imádkozni. Az út pedig, az első mondattól az utolsóig maga a zsoltár (ha van egy kis időnk, érdemes elolvasni). Az ilyen belső utak miatt érdemes igazán imádkozni, ilyenkor más vagyok, amikor belekezdek és más, amikor kimondom az áment.

Az első mondat egy megállapítás. Kimondása egy ténynek. Hogy ő egy nyitott könyv az élő Isten előtt.

Hogy Isten előtt nyitott könyv vagyok, hogy minden pillanatomat ismeri, átlát rajtam, átvilágít. Ez nem csak egy igazság, hanem teher is, hisz ezzel az Istennel nem lehet bújócskázni. A zsoltár nagy része ennek a ténynek az elemzése, felsorolja a következményeket. Nyitott könyv vagyok, nincs rejtett fejezet, nincs titkosírás. Éjjelem és nappalom, múltam és jelenem, tettem és szándékom is nyitva van, felfelé, akkor is, ha mindenki másnak barikádokat emelek. Van, hogy ez az Isten menedék, de van, hogy én menekülnék kicsit előle. De nem lehet. "Uram, te megvizsgálsz és ismersz engem." Nyitott könyv vagyok.

Aztán ahogy a zsoltár írója belelendül, ahogy elrugaszkodik a kimondott ténytől, úgy változik meg valami. A tényből vágy lesz.

Közben persze én is ráébredek, hogy ki is az én Istenem. Aki ezerszer bizonyította, nem meglesni akar. Minden rám vonatkozó ismerete a formálóm tudása, minden figyelme az aggódó szülő tekintete. Aki jót akar, megmenteni akar, még saját magamtól is. Nem csak értelme nincs a menekülésnek, de oka sem. Ha megtapasztaltam Isten szeretetét (márpedig megtapasztaltam), ha látom eddigi utamon jósága lenyomatát (márpedig látom), akkor eljutok az egyetlen logikus végeredményhez: nyitott könyv vagyok, hát olvass engem, Istenem. Sződd tovább a történetem. Fond bele a sajátodéba, Uram. Ha úgyis átlátsz rajtam, akkor tedd és mondd, milyen eredményt adott az átvilágítás.

A két mondat között nemcsak nyelvtani különbségek vannak, hanem egy igazi imádság emberformáló eredménye. Ahol belépek, az egy hitvallás. Ahová kiérek, az hitvallás és vágy, kérés, kívánság. Sok ilyent szeretnék magamnak is.

Uram, te megbocsátasz. ------> Uram, bocsáss meg.
Uram, te meg tudsz áldani. ------> Uram, áldj meg.
Uram, te képes vagy vezetni. ------> Uram, vezess engem.
Uram, meg tudsz tartani. -------> Uram, tarts meg.
Uram, te vagy a gyógyító. -------> Uram, gyógyíts meg.

Bella Péter

Szólj hozzá!

Felfelé nyitva - május 8.

2020. május 08. 07:00 - Bella Violetta

Mert egykor sötétség voltatok, most azonban világosság vagytok az Úrban: éljetek úgy, mint a világosság gyermekei.  A világosság gyümölcse ugyanis csupa jóság, igazság és egyenesség. Ítéljétek meg tehát, mi az, ami kedves az Úrnak, és ne vegyetek részt a sötétség haszontalan cselekedeteiben, hanem inkább leplezzétek le. Mert amiket titokban tesznek, azokról még beszélni is szégyen, de mindaz, amit a világosság leleplez, nyilvánvalóvá lesz.
Efezus 5, 8-13

 

A világosság leleplez. Tudja ezt mindenki, aki mosott már ablakot felhős időben. Jézus jelenléte is ráveti a fényt az életünkre, és egyszer majd a világ minden titkára, összefüggésére is. 

Csernobilkor születtem. A szüleim nem tudták, mivel tesznek jót vagy rosszat, a média vagy nem mondott semmit, vagy ellentmondásos hírek érkeztek. Akik közelebb voltak az eseményhez, még kevesebbet tudtak. Meneküljenek vagy ne, egyék a kerti salátát vagy se, történt-e baj vagy sem. Próbáltak a ködben, a káoszban navigálni, vagy támaszkodni arra, amit a feletteseik mondtak. Ennyi év elteltével pedig milyen klassz sorozatot lehetett belőle alkotni, immár láttatva az összefüggéseket, az okokat, az emberi felelősséget. Már tudjuk rekonstruálni a történteket. Akik benne voltak, mit nem adnának a mai tudásunkért, világosságért! 

Most is ködben vagyunk, meg káoszban. Nem tudjuk igazán, mivel teszünk jót vagy mivel ártunk. Benne vagyunk a közepében egy krízisnek, ami napi kérdéssé és dilemmává teszi, hova menjünk, mit vegyünk, kihez szóljunk, mit engedjünk meg magunknak és másnak. Talán egy tíz évvel későbbi érettségin tételként majd elmondják mindazt, amit nem látunk még át, okokkal, összefüggésekkel és megoldással. Talán majd sorozat készül ebből is, feszült, drámás, sok díjas. De addig nekünk kell birkózni.

Ködben vagyunk. Sodródunk, Várjuk Krisztus világosságát! 

luke-ellis-craven-rd3qe3mhu44-unsplash.jpg

Bella Violetta

Szólj hozzá!

Felfelé nyitva - május 7.

2020. május 07. 07:00 - Bella Péter

Egyik tanítványa, András, Simon Péter testvére így szólt hozzá: Van itt egy gyermek, akinél van öt árpakenyér és két hal, de mi ez ennyi embernek? ...
Amikor pedig jóllaktak, így szólt tanítványaihoz: Szedjétek össze a maradékot, hogy semmi se vesszen kárba! Összeszedték tehát, és tizenkét kosarat töltöttek meg az öt árpakenyér maradékával, amit meghagytak azok, akik ettek.
János 6,8-9.12-13

fran-hogan-bmlsi1vlrri-unsplash.jpg

Uram, küldj mellém is ilyen segítséget, mint itt ez a gyerek az öt árpakenyérrel és két hallal.

Akkor, amikor látva azt, mibe küldesz, megrekedek megállok és elkezdek számolni, a saját erőforrásaimmal, lehetőségeimmel. Amikor a józan észre hivatkozva csattanok fel mondok ellent neked. Amikor azzal vágok vissza válaszolok neked, hogy amim van, amink van, az a kevésre sem elég. Akkor lépjen elő valaki, kezében öt árpakenyérrel és két hallal.

Akkor, amikor vak vagyok annyira elfelejtem azt, hogy a hit azt is jelenti, hogy a te nézőpontodból is ránézek a problémára. Amikor megfutamodom nem számolok a hatalmaddal vagy a szereteteddel. Amikor elfelejtek belegondolni nem merek belegondolni a csoda lehetőségébe. Amikor gyáva vagyok fásult vagyok reménykedni, hogy veled nagy dologra is képes vagyok. Akkor lépjen elő valaki, öt árpakenyérrel és két hallal.

Annak a gyereknek magától értetődő volt, hogy öt kenyér és két hal, ha te mondod, ötezernek is elég. Mert utánad menni, gondolkodás nélkül, vagy pont azért, mert belegondolt, ki is vagy te. Irigylem tőle azt a tiszta, egynemű mozdulatot, ahogy előveszi az ételt és odaadja neked.

Segíts, hogy vissza tudjak el tudjak jutni ide én is. Belelátni a romjaimba a hétköznapi dolgaimba a csodát. Látni azt, amim még lehet amim van, a te kezedben. Végre egyszer Felismerni, mit kell felajánlanom neked, hogy aztán jusson is, és maradjon is, több, mint, amit adtam.

Segíts, hogy lehessek másnak én is ilyen ember, akit, lehet, megmosolyognak a beléd vetett bizalomért, de ott van a kezében akkor is az a kevésnek gondolt étel. Segíts, hogy végre észre vegyem, hogy abban, amim már most is van, benne van az elképzelhetetlen, a nagyon-nagyon sok. Csak a te kezeden kell átengednem.

De ha idáig nem is jutok el azonnal, legalább legyek olyan, mint András, aki minden kétsége mellett is meglátta a lehetőséget, aki elővezette a fiút, aki Jézus elé vitte.

Bella Péter

 

Szólj hozzá!