Sokorói-dombság Reformátusai

A kemény szív

2017. március 13. 11:55 - Bella Péter

Márk nyomában - 6. rész



Lekció: Mk 3,1-6
Textus: Mk 3,5 és Péld 4,23
 pexels-photo-66445.jpg

Veszélyes betegség

A mai nap egy betegséggel szeretnék foglalkozni. Egy betegséggel, ami veszélyes, komoly gondokat okoz, és nehéz belőle kigyógyulni. Talán a történetben szereplő sorvadt kezű emberre gondolunk, de nem, mai igénk egy sokkal komolyabb betegségre is rámutat. Ebben a betegségben a Jézust csapdába csalni szándékozók szenvedtek. Nem a testük volt beteg, hanem az életük. Szívbetegek voltak – más értelemben, kemény volt a szívük – halálosan megkeményedett az életük – ezért sajnálta őket Jézus, ezért nézett rájuk haraggal.
A sorvadt kezű ember ott volt, amikor Jézus ráparancsolt, hogy álljon középre, megtette, kész volt nem elbújni, megérezte Jézus szavában az Isten által nyújtott lehetőséget, az őt szerető hatalmat. Meg is lett az eredménye, meggyógyult, Isten teljesebbé tette az életét, megújította azt. Jézus ellenségei viszont nem változtak semmit, szívük kemény maradt. Mint a kő...

pexels-photo-51168.jpg

Ahogyan lenni kellett volna...

Hogy lássuk milyen is ez a betegség, ez az állapot, játszunk el a gondolattal, hogy minek is kellett volna történnie ott a zsinagógában, ha minden rendben lett volna, ha a farizeusok nem lettek volna ellenségesek. Talán valami ilyesmit olvasnánk ebben a képzeletbeli tökéletes evangéliumban:

„Ezután ismét a zsinagógába ment. Volt ott egy sorvadt kezű ember. Figyelték Jézust, vajon meggyógyítja-e szombaton, hisz azt mondta, megteheti, az előbb arról beszélt, hogy a szombat van az emberért, nem az ember a szombatért. Titkon reménykedtek, hogy megmutatja Isten hatalmát ő, aki úgy tanít, mint, akinek hatalma van. Ekkor azt mondta a sorvadt kezűnek: Állj középre! Hozzájuk pedig így szólt: Szabad-e szombaton jót tenni, vagy rosszat tenni, életet megmenteni, vagy kioltani? A farizeusok így válaszoltak: a szombatot meg kell szentelni, jót tenni vagy életet menteni Isten dicséretét szolgálja, tehát lehet. Rosszat tenni, életet kioltani pedig soha nem szabad, egyik napon sem! Jézus örült e szavak hallatán, majd azt mondta az embernek: „Nyújtsd ki a kezedet!” Erre az kinyújtotta, és meggyógyult a keze. Az emberek pedig, köztük a farizeusok és a Heródes pártiak is dicsérték az Istent együtt, sokan közülük követték is Jézust.”

Talán, egy tökéletes világban valahogy így szólt volna ez a történet. De nem vagyunk egy tökéletes világban, és az írástudók, a farizeusok nem így reagáltak a csodára. Mert kemény volt a szívük. Vizsgáljuk meg kicsit, mi a pontos diagnózis, mit takar ez az életbetegség, a kővé keményedett szív...

A diagnózis

Ha a Bibliában a szívről olvasunk, akkor a testi szíven kívül sok mindent jelent, több minden kapcsolódik hozzá az ószövetségi héber gondolkodásban. Mi is használjuk a szív szót arra, ha érzéseink kiindulópontjáról beszélünk. Néhány példa: „Hallgass a szívedre!” „Jól csak a szívével lát az ember”
A bibliai embertanban sokkal összetettebb jelkép a szív. Lehet az érzelmek helye, öröm és bánat is származhat a szívből. De több is ennél. A Szentírás sokszor az értelem helyeként is azonosítja a szívet, ahonnan gondolatok (jók és rosszak) származnak, de az akarat, a szándék is a szívből származik.
Akkor értjük jól a bibliai értelmét a szívnek, ha úgy gondolunk rá, mint az életünk centrumára. Ahogy a testi szívből indul ki a vér, és pumpálja az oxigénben dús vért a szervekhez, hogy éljen a test, és ahogy a tüdő felé lüktet az elhasznált levegővel a vér ugyaninnen. Így van a lelki szív: érzéseink, terveink, tettekké és szándékokká vált gondolataink forrása, kútja. A szív én vagyok, a lényem, a bensőm. Jajj, ha megkeményedik, jajj, ha kővé változik, ha nem megfelelően reagál a külső emberi, és isteni hatásokra, ahogy mai történetünkben látjuk ezt.
Mit is jelent a kemény szív? Egy megcsontosodott, változni képtelen életet; olyan lelket, amely önmagát helyezi a középpontba; egy helytelen vezérelvet, gondolatot; olyan embert, aki képtelen az önkritikára, az önvizsgálatra. De ne gondoljuk, hogy csak egyértelműen gonosz emberek bűnös szándéka és helytelen életmódja az, amiről beszélünk, történetünkben sem bűnözőkre néz sajnálattal Jézus, hanem vallásos emberekre, akik hitüket védték – még magától Istentől is.

A kemény szívű ember nem látja helyesen a másik embert. Isten úgy adja mellénk a többi embert, mint társakat az életre, akikkel meg kell osztanunk az időnket, az energiánkat, magunkat. Akik felé szeretettel kell fordulnunk, közösen javítani a világot, együtt dicsőíteni az Istent. Történetünkben a beteg ember csupán vádirat lesz, egy lehetőség, hogy a vélt ellenséget, Jézust elkaphassák. A kemény szívű ember számára az az ember, aki nem úgy gondolkozik, mint ő, akadály, nehézség. Vagy ellenség, leküzdeni való gond.  A kemény szívű ember elmegy az út mellett fekvő sérült ember mellett, mert fél, hogy halott, és tisztátalanná teszi. A kemény szívű ember a templomba először járó emberben a problémás, gyanús ismeretlent látja, esteleg a régi ismerőrését, aki furcsa, hogy idejött, eddig miért nem? Nem pedig a lehetőséget, hogy rátalál. A kemény szívű ember rugalmatlan, és csak a saját elképzelését hajlandó végigvinni.
A kemény szívű ember nem látja meg Istent sem. A történetbeli farizeusok Istent szerették volna szolgálni, de amikor ott állt előttük emberként, ellenséget láttak benne. Milyen tragikus – istenné saját szabályrendszerük lett, és ezért képtelenné váltak az Isten követésére. Mint Jónás, aki inkább elindult a másik irányba, de az nem lehet, hogy a pogányoknak kegyelmet hirdessen! Mint az a hívő, aki azt hiszi, már ismeri Istenét, és nem képes elfogadni, ha új dolgokat, utakat mutat neki!
Ezekből következik, hogy a kemény szívű ember nem jól látja magát sem. Az igazság bajnokaként, bátor harcosként, elvhű emberként tekint magára, miközben változni képtelen, szeretetlen, megkeseredett ember, aki nem csak, hogy másnak, de Istennek sem ad esélyt!
A kemény szívű ember rabja keménységének, a vége halál. Mert a kemény szív képtelen a megtérésre, a megújulásra, csak önmaga körül kering, egyre kisebb területet bejárva. A végén pedig nem marad semmi, se a többi ember, sem Isten. Vigyázzunk, Isten előtt vizsgáljuk meg, hogy amit szilárd hitnek, odaszánásnak tartunk, nem rugalmatlan halott elvhűség-e csupán, amely lehet, hogy jószándékból indul de akkor sem jelent sok jót? Vizsgáljuk meg magunkat, hogy a szabad és hatalmas Isten sokszor meglepetéseket okozó akaratát követjük-e, vagy saját hitszabályainkat, ítélkezőn nézve azokra, akik nem pontosan úgy gondolkodnak, mint mi. Még egyszerűbben: nézzük meg – Krisztust követjük, vagy magunk körül forgunk csupán, szeretetlenül?

simon-schmitt-45357.jpg
Terápia és megelőzés

Azért fontos ez, mert a kemény szív nem gyógyíthatatlan. Isten új szívet képes és akar adni. A tévhitjeiben élő embernek, aki eddig félreértette Istent, és megfáradt, megkeseredett, megkérgesedett hívőt meg tudja újítani!
A kulcs maga Krisztus, aki a mintát adja. Az ő szíve a minta, az ő élete a séma, amit követni kell! Úgy is mondhatnám, hogy egyetlen terápia van – hozzá hangolnunk a szívünket. Jézus szívének dobbanására figyeljünk.
A kemény szívű ember valóban nem gyógyítana a szent napon, de Jézusban észreveszi a jóra való lehetőséget és így ad dicsőséget Istennek. A kemény szívű ember a másokat addig anyagilag megcsaló Zákeusban egy megvetni való negatív erkölcsi példát lát, akire lehet mutogatni, de Jézussal észre vehetjük a lehetőséget, hogy még ő is megtérhet, meggyógyulhat. A kemény szívű ember messzire elkerüli Sault, a keresztyének ellen loholó farizeust, de Jézussal megláthatjuk benne a követet, a hírnököt, az apostolt! A kemény szívű ember nem vállal közösséget a pogányokkal, de Jézussal együtt Péter is bement Kornéliusz házába és ezzel elindult a pogányok között végzett misszió, aminek mi is kései gyümölcsei vagyunk.
Megőrizni a szívünket, mert onnan indul ki az élet – szól a pédabeszédek bölcs parancsa. Ez az, amit tennünk kell, megőrizni. Rosszul is érthetjük: nem közel engedni magamhoz semmit és senkit, biztonságban tudni magamat elveim és elgondolásaim mögött. Ez egyenes út a megkeményedéshez.

Kinél van a szívünk biztonságban?  A szív életünk lényege, közepe, érzéseinknek, gondolatainknak, tetteinknek forrása: Adjuk át Jézusnak! Annak a Jézusnak, aki a sorvadt kezű embert éppé tette! Legyen életünk az övé, igazodjunk hozzá, mérjük hozzá mindenünket!
Orvosi szóval Krisztus megelőzés, prevenció, mert nem leszünk rugalmatlan, megkövült emberek, akik képtelenek meglátni a nyilvánvaló csodát. De terápia is, mert megújulhat a megkeseredett szív, reményt kaphat, aki lemondott már mindenről, gyógyulhat, aki a kapott sebek miatt zárkózott önmagába.
És valóban élet származik mindebből! Hisz a Jézushoz hangolt életű emberekben maga az Úr fog jelen lenni, cselekedni. És lehetünk az ő kinyújtott karjává, gyógyításának továbbadóivá. Erősödhet meg családunk, kaphat új lehetőséget. Erősödhet közösségünk, gyülekezetünk.
És még valami. Meglátjuk Istent. Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják Istent! – így szól a boldogmondás! Meglátjuk a jelen lévő Istent, aki cselekszik – sokszor nem úgy, ahogy mi gondoljuk, mert szabad, de észrevesszük, követhetjük. Vagy épp így erősödnek meg elgondolásaink, tapasztalataink, hagyományaink, és nem korhadnak halott elvekké, gyakorlatokká, hanem Isten állandóságát jelenítik meg.
Legyen szívünk, életünk Krisztusé. Akkor nem kell félnünk a kemény szív betegségétől!

Isten szíve

Egy valamiről kell még szólnunk. Isten szívéről. Amelyik elkeseredett haraggal nézte a farizeusokat, de örült a gyógyulásnak. Isten szíve, amely Krisztusban dobogott, benne dobog. Az alapritmus, amihez életünket, gyülekezetünket hangolhatjuk. A miénk, mert Krisztus nekünk adta! Mi is adjuk oda a miénket neki! Ámen!

Bella Péter
Győrújbarát, Ménfőcsanak, 2017.  március 12.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://reformatusok.blog.hu/api/trackback/id/tr1812334339

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.